servian.hu

Az OECD következő feladata, hogy kezelje az OECD Iránymutatások hiányosságait, leginkább az emberi jogok, a termelési lánc felfedése és a Nemzeti Kapcsolattartók emberi jogok terén tapasztalt hatékonysága kapcsán.

Az OECD júniusban kezdte el a már régen várt, multinacionális vállalatokat érintő felülvizsgálati folyamatát.

Az OECD Watch, mely a civil szervezetek globális hálózata, jelentős megújulást szeretne látni az eszközökben, hogy növeljék a hatékonyságot.

Nem fér kétség hozzá, hogy az elmúlt évtizedben egyre több vállalat fogadta el, hogy működésének minden szintjén kötelessége tiszteletben tartani az emberi jogokat és a környezetet.

A vállalatok egyre inkább alkalmazzák és hivatkoznak a különböző nemzetközi szabványokra, de a kormányok is hasonlóan tesznek. A holland és norvég kormányok például ezen szabványok alapján alakították ki a vállalati felelősségvállaláshoz kapcsolódó stratégiájukat.

Ugyanakkor az elmúlt években számos példát láthattunk, milyen következményekkel járhat, ha nem veszik figyelembe az iránymutatásokat. Ide sorolható a BP Mexikói-öbölben történt katasztrófája is. Az emberi jogok és a környezeti hatástanulmányok ilyen nyilvánvaló hiánya, valamint a kapzsi üzleti szellem vezetett a vállalatok iránti bizalom elvesztéséhez.

Egy szilárdabb és érvényesíthetőbb globális keretrendszerre van szükség, hogy a felelős vállalati viselkedés minimális szintjét világszerte meg lehessen valósítani.

Az OECD Iránymutatásai, az olyan benne rejlő hiányosságok ellenére is, mint a globális lefedettség és az önkéntes jelleg, értelmes eszközök lehetnek a fenntarthatóság felé vezető úton. Az OECD Watch elemezte az iránymutatások hozzájárulását a felelős vállalati magatartáshoz, és arra jutott, hogy nem teljesítették a hozzá fűzött reményeket.

Bár egyre többet hivatkoznak ezekre az iránymutatásokra a vállalati stratégiákban, kevés a bizonyítéka, hogy erős hatással lennének a vállalatok elmúlt tíz évben tapasztalt globális viselkedésére.

Ha az OECD Iránymutatások hiányosságait megfelelően kezelik a felülvizsgálati folyamat során, akkor válhatnak olyan hiteles, jogszerű és végrehajtható szabványokká, melyek a 21. század fenntartható fejlődéséhez nagymértékben hozzájárulnak.