servian.hu

Miközben sok vállalat erősen kutatja az alga alapú bioüzemanyagokat, a Virginia Egyetem Civil és Környezetmérnöki Kara azt találta, hogy jelentős környezeti akadályokat kell megoldani, mielőtt az üzemanyag elterjedése megkezdődik. Azt állítják, hogy szennyvíz alkalmazásával néhány ilyen kihívást le lehet küzdeni.

Az után jelentek meg ezek az eredmények, hogy az ExxonMobil 600 millió dollárt fektetett a területbe a múlt nyáron, és az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma bejelentette, hogy 78 millió dollárral támogatja a bioüzemanyag kutatását és fejlesztését.

A Virginia Egyetem kutatása azt mutatja, hogy az algatermelés több energiát igényel, nagyobb kibocsátással jár, és több vizet használ el, mint a többi nyersanyag előállítsa.

„Azok alapján amit az elmúlt 10-15 év alatt megtudtunk az alga előállításáról, úgy találtuk, hogy az alga környezeti lábnyoma nagyobb, mint a többi szárazföldi növény esetén," mondta Andres Clarens professzor.

Mint a jelenlegi algatermelési módszerek egy környezetileg fenntartható alternatívája, a kutatók azt javasolják, hogy az algatermelő tavakat szennyvíztisztító létesítmények mellé helyezzék el, hogy felszívják a foszfort és nitrogént. Ezek a tápanyagok alapvetőek az alga termesztésében, és egyéb esetben a kőolajból kell őket előállítani. Ezeket a tápanyagokat egyébként a helyi folyókba öntik, károsítva ezzel a Chesapeake-öböl és más vizek minőségét. Ráadásul az eltávolításukat lehetővé tevő technológiák riasztóan költségesek.

Annak ellenére, hogy a kutatók szerint többi nyersanyaghoz képest az alga termelésének nagyobb környezeti hatása van, energiaforrásként még mindig vonzó alternatívát jelent. A vízben fejlődő alga nem teremt versenyhelyzetet az élelmiszeriparral szemben, miközben nagyobb energiahozama van, mint pl. a kukoricának vagy a kölesnek. Ráadásul a kutatások alapján az alga magas lipid tartalma miatt kiválóan alkalmas járművekben felhasználható folyékony üzemanyagok előállítására.

„Mielőtt jelentősebb beruházásokat hajtanánk végre az alga termesztése érdekében, pontosan tudnunk kell a technológiával járó környezeti hatásokat," mondta Clarens. „Ha úgy döntünk, hogy az algát üzemanyagforrásként fejlesszük tovább, fontos, hogy megértsük azokat a módszereket, melyekkel a legkevesebb hatással lehet gyártani. Itt jön a képbe a termelés szennyvízkezeléssel történő ötvözése."

Példaként említve, mennyire fontos a környezeti életciklus elemzésének teljessége, Clarens a 2008-as etanol-fellendülést emelte ki, mely világszinten megemelte a kukorica árát, és versenyhelyzetet hozott létre az élelmiszerek és üzemanyagok között.

„Az emberek befektettek az etanol-finomítókba, és akkor vettük észre, mekkora mennyiségű kőolaj szükséges a kukorica előállításához és etanollá alakításához," mondta Clarens. „A folyamat végére, majdnem annyi kőolajat használnak fel, mint amennyi etanolt létrehoznak."

A kutatócsoport azt tervezi, hogy próbaüzemeket hoz létre a szennyvízkezeléssel kombinált üzemanyag-termelésre, ugyanakkor fel szeretnék gyorsítani azokat a kutatásokat, melyek összehasonlítják az alga és egyéb bioüzemanyag nyersanyagok gazdasági életciklusát.