Kétséges a globális felmelegedés és a kétéltűek kihalása közötti kapcsolat
Biológusok szerint, annak bizonyítéka, hogy a globális felmelegedés a kétéltűek csökkenését okozza, talán nem olyan meggyőző, mint azt korábban gondolták. A felfedezések, melyek ellentmondanak két széles körben elismert álláspontnak, segíthetnek feltárni, mi öli meg a békákat és varangyokat, és segíthet a fenntartásukban.
Vizsgálatok állítják, hogy a kétéltűek több mint 32%-a veszélyeztetett, és több mint 43%-nál meredek esés várható az egyedek számában.
A hanyatlás jelentős részét kapcsolják össze azzal, hogy a fajok nagy része olyan élőhelyeken koncentrálódik (Közép-Amerika, Ausztrália), ahol a chytrid nevű gombafaj is meghatározóan jelen van, melyről korábban nem tudták a tudósok, hogy hatással van a békákra.
Jelenleg két elmélet létezik a kihalásokkal kapcsolatban. Az első azt állítja, hogy a csökkenést a globális felmelegedés váltja ki, mivel az éjszakai és nappali hőmérsékletek közelítenek ahhoz az optimumhoz, mely kedvez az említett gomba számára. Azonban a második elképzelés szerint a kétéltűek hanyatlását egyszerűen a gombafaj megtelepedése és későbbi elterjedése okozza.
A kutatók szerint ezek a teóriák némileg hamisak, mivel egyik sem felel meg a rendelkezésre álló adatoknak.
Amíg a tudósok nem szereznek teljes bizonyosságot a globális felmelegedés és a csökkenések között, gyengének fogják tekinteni a kapcsolatot. Most statisztikai módszerekkel vizsgálták meg az időjárási tényezők és a gombafaj közötti kapcsolatot. Kimutatták, hogy a 80-as években, amikor a kétéltűek csökkenése már tapasztalható volt, nem volt változás a gombához kapcsolódó időjárási tényezőkben. Amikor pedig az átlagos napi hőmérsékletek csökkentek a 90-es években, csökkent a kihalások száma.
Hasonló statisztikai módszerekkel elemezve azt is cáfolták, hogy a gombafaj megjelenése és elterjedése okozta volna a kihalásokat. Végül arra jutottak, hogy a folyamatot számos egyéb tényező alakítja, melyek kutatása a jövő feladata lesz.




