Március 12-én egy magas szintű tudományos konferencia zajlott le Koppenhágában, mely kemény üzenetet fogalmazott meg annak következményeiről, ha a decemberi klímacsúcson a világ vezetőinek nem sikerül létrehozni a Kyotói Jegyzőkönyvet leváltó megállapodást.

Az üzenet arra figyelmeztet, hogy a befolyásos tudományos testület, a Klímaváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által előrejelzett legrosszabb forgatókönyv most bontakozik ki, közepes mértékű felszíni hőmérséklet és tengerszint emelkedéssel, a jégtakaró fogyásával és extrém időjárási feltételekkel.

A tudósok szerint nincs mentség a tétlenségre, mivel már sok eszköz elérhető a klímaváltozás elleni küzdelemhez, és a jövő társadalmi illetve gazdasági költségeinek jelentős csökkentéséhez. Kiemelték, hogy éppen a legmérsékeltebb klímaváltozási hatások veszélyeztetik a szegény nemzeteket és közösségeket.

Ugyanakkor méltányossági kérdések is kockán forognak, mivel az egyes országokhoz és régiókhoz tartozó emberek a globális felmelegedés különböző következményeit tapasztalják meg. Mivel a jelenlegi és következő generációk nagyon különböző nehézségekkel fognak szembenézni, a szakértők kérték egy „közös, de differenciált enyhítési stratégia" létrehozását.

A konferencia célja az volt, hogy átfogó képet nyújtson az elmúlt két évben lefolyatott klímakutatásokról, a legutóbbi IPCC jelentés megjelenése óta. A következtetéseik eljutnak majd a decemberben, Dániában megrendezésre kerülő klímacsúcs döntéshozóihoz.

Marshall-tervet javasoltak a klíma érdekében

A konferencia egyik fontos mozzanata volt, azoknak az új felfedezéseknek a bemutatása, melyek szerint éppen a legszigorúbb kibocsátás-csökkentési célok segíthetnek a gazdaságnak, ha azokat a megfelelő stratégiákkal támogatják.

„Sok korábbi számítás abban tévedett, hogy a szigorúbb intézkedések szükségszerűen növelni fogják az összköltséget, különösen amikor olyan jelentős a munkanélküliség és a kihasználatlan kapacitás, mint manapság," mondta Terry Barker, a Cambridge Egyetemhez tartozó Klímaváltozást Enyhítő Kutatási Központ igazgatója.

Barker szerint most bebizonyosodott, hogy a szigorúbb célok tökéletesítik az innovációt és felgyorsíthatják az alacsony kibocsátással járó technológiák elterjedését, mialatt az adók és az engedélyek értékesítése által növelik a kormányzati bevételeket. A pénzt szerinte fel lehetne használni az új technológiákra és más indirekt adók csökkentésére, ezzel biztosítva az intézkedések pénzügyi közömbösségét.

Barker szerint a globális pénzügyi válságot úgy kellene tekinteni, mint inger a klímaváltozással kapcsolatos összehangolt cselekvésre. A többlet gazdasági növekedés segítséget teremthetne a fejlődő országok számára, hogy alkalmazkodjanak az elkerülhetetlen új feltételekhez.

„Ez az új, klímának szóló Marshall-terv mindenki számára előnyös lenne," mondta Barker.

A tudósok pozitívan értékelték a megújuló energiaforrásokat is. Az új kutatások azt állítják, hogy az olyan technológiák, mint a szél- és napenergia adhatnák a világ elektromos fogyasztásának 40%-át 2050-re, ha megfelelő pénzügyi és politikai támogatást kapnának. Ez élesen eltér a korábbi becslésektől, melyek szerint a megújulók csak 12%-ot érnek majd el 2030-ra.


Forrás: euractiv